Munkahelyi egészségfejlesztés –Stressz mérése

A munkahelyi egészségfejlesztés olyan modern vállalati/intézményi stratégia, amely megcélozza, hogy a betegségeket a munkahelyen előzzék meg, növeljék az egészségesség lehetőségeit és a munkahelyi jól-létet. Olyan ismereteket és módszereket szükséges kialakítani, amelyek az egészségtudatos magatartást és életmódot segítik megvalósítani. Ez azért is különösen fontos, mert a munkavállalók a hagyományos egészségügy által a legnehezebben elérhetők, ugyanakkor több súlyos betegség szempontjából a legveszélyeztetettebbek.

Az egészségfejlesztés több formában is megvalósítható. A két leggyakoribb forma a munkahelyi egészségterv, és az alkalmi stresszmérés és stresszfaktorok feltérképezése.

A munkahelyi egészségfejlesztés bevezetésének előfeltétele a megfelelő tervezés, amelynek hatékony eszköze lehet a munkahelyi egészségterv, A munkahelyi egészségterv olyan komplex programtervezet, amely a munkavállalók életminőségének és munkafeltételeinek javítását, egészségük fejlesztését szolgálja – közösségi erőforrások mozgósításával. Megvalósításában minden érintett egyenrangú és aktív félként vesz részt, mivel a munkahelyi közösség igényein alapul.

A stressz, ezen belül pedig a munkahelyi stressz károsító hatását több irányból közelítik meg az ezzel foglalkozó kutatók, azonban abban mindenképpen egyetértés uralkodik, hogy a munkahelyi stressz egészségkárosító hatású, szerepet játszik pszichés (kognitív, viselkedéses és érzelmi) és pszichoszomatikus, illetve krónikus betegségek kialakulásában is. A munkahelyi stressz biológiai és pszichológiai következményeit rövid, illetve hosszú távú csoportokra osztja a szakirodalom.
A rövid távú hatás a szervezet harcolj-menekülj reakcióját eredményezi, amely során az hirtelen energiát termel. Ezek a reakciók a munkahelyen közvetlenül a stressz megjelenésekor lépnek fel,
Ha a stressz források hosszú ideig vagy ismétlődően fennmaradnak, szorongás, depresszió és különféle pszichoszomatikus megbetegedések alakulhatnak ki. Ilyen megbetegedés –amelyet kifejezetten manager-betegségként szoktak említeni- a magas vérnyomás, a szív-érrendszeri megbetegedések, gyomor-bélrendszeri zavarok, bőrbetegségek, asztma és krónikus fejfájás. Bush és munkatársai a munkahelyi stressz megjelenési területei (fiziológiai/szomatikus, kognitív/érzelmi, viselkedéses, vonatkoztatási csoport, szervezet) alapján a következőképpen foglalja össze a rövid és hosszú távú hatásokat. A következő táblázat ezt kívánja szemléltetni.

A fenti táblázat jól mutatja, hogy a munkahelyen megjelenő stresszorok a szervezet és a munkafolyamat több szintjén keletkezhetnek, és mind rövid idejű, mind hosszú idejű negatív következményeket vonnak maguk után.

Forrás:
Bush, Ch., Roscher, S., Ducki, A., Kalytta, T. (2009) Stressmanagement für Teams in Service, Gewerbe und Produktione -ein reccourceorientierter Trainingmanual. Springer

Szolgáltatásaink:

• stresszfaktorok, egyéni stressz-szint mérése
• Munkahelyi egészségterv elkészítése
• Munkaköri stresszfaktorok és várható terheltségi faktorok felmérése,
• tanácsadás a várható munkahelyi egészségkárosító stress kialakulásának megelőzésére
• Stressz okozta teljesítménycsökkenés kivizsgálása, problémák és okok azonosítása, tanácsadás a stresszproblémák és egyéb teljesítményromlást okozó problémák megszűntetésére